Általában életem egyik legpocsékabb időszaka a mostani, amikor már-már azt hiszem itt a nyár, kezd felmelegedni a - távfűtési szezon elmúltával - kihűlt lakásom.

Ezt a hiedelmemet erősíti a naptár is, meg az, hogy április-májusban több hetes tavaszi "kánikulát" volt szerencsénk megélni. Ez persze mindig az aszály előjele, ami sajnos idén is bejött.

Most meg, mint a gyík úgy érzem magam itt a gép előtt, lelassult vérkeringéssel, ami csak akkor gyorsul fel, amikor összeszedem a távfűtési számlák (és egyebek) csekkjeit és röpke félórás sorban állás után feladom a postán.

Jaj,jaj,jaj! A Posta!

Többnyire kifogom a pénztáros-váltást, amiről általában nem szoktak előre értesíteni, hogy ne álljak hiába a leváltandó pénztáros sorába. Hát biza' ilyenkor kimelegszem.

Már gondolkodom azon, hogy a jövő fűtési szezonban itthon elzárom a fűtőtesteket, s megyek a postára melegedni. Ott még nem tudtam fázni.

Lehet, hogy azon is elgondolkodom, nem is olyan hülyeség egy jó és kellemes légkörű kávéházban dolgozni, akár az üzleti megbeszéléseket is oda áthelyezni.

Így három szereplő is jól jár: a kávéház, mert legalább van minimális forgalma, az üzleti partnerem, aki viszonylag kulturált helyen van kiszolgálva, s én, akinek nem kell itthon vacognia.

Tényleg! Tudja valaki kell-e "bérleti díjat" fizetni egy kávéházi irodai asztalért?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.